Óvodába a 3. életévét betöltött gyermek vehető fel. A korábbi törvényi szabályozás lehetőségként kínálta a 3. életévüket betöltött gyermekek számára az óvodakezdést, az új Nemzeti Köznevelési törvény azonban (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást.

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást. A törvény azonban felmentési lehetőséget biztosít a fenti szabály alól, amennyiben azt a szülő kezdeményezi a jegyző, illetve egyházi és magánintézmény esetében: a fenntartó felé. A döntéshez az óvodavezető és a védőnő egyetértése szükséges.

Amennyiben a szülő nem kért felmentést gyermeke kötelező óvodalátogatására vonatkozóan és nem is járatja oda, a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző elrendelheti ennek teljesítését. A jegyző nyilvántartást vezet a lakóhelyen élő, óvodaköteles gyermekekről, illetve figyelemmel kíséri a Nemzeti Köznevelési törvény által előírt kötelezettségek teljesítését, elmulasztását.

Az óvodai jelentkezések idejével és rendjével kapcsolatos információkat az óvodáknak nyilvánosságra kell hozniuk a megadott határidőt megelőzően, legalább 30 nappal. Önkormányzati óvodák esetében a beíratkozással kapcsolatos tudnivalókat az Önkormányzat által közzétett "Hirdetmény az óvodai felvételekről" című dokumentum tartalmazza. Az óvodába való felvétel, átvétel jelentkezés útján történik.

Az óvodai felvételről az illetékes óvoda vezetője dönt. A gyermeket elsősorban a lakóhelye szerinti, vagy a szülő munkahelye szerint körzetileg illetékes óvodába kell felvenni.
Ha az óvodában túljelentkezés van, azaz a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehetőkét, az óvodavezető bizottságot hív össze, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az óvodai felvétellel kapcsolatos döntést (jóváhagyást vagy elutasítást) a szülőkkel írásban is közölni kell. A döntés ellen a közléstől vagy tudomásra jutástól számítva 15 napon belül lehet fellebbezni, azaz kérni annak felülbírálatát. Másodfokon már a fenntartó hoz döntést a felvételt illetően, az ez ellen történő fellebbezést 30 napon belül lehet benyújtani.
Az 5. életévét betöltött gyermek felvételi kérelmét a körzetileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) óvoda nem utasíthatja el!
Nem tagadhatja meg továbbá a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek, ill. a Gyámügy által kezdeményezett felvételi kérelmet sem a kötelező felvételt biztosító óvoda.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek szülője a gyermek 3. életévének betöltésekor, ill. tanuló esetében a tankötelezettség beálltának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetűnek számít továbbá az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.
A sajátos nevelési igényű gyermek, állapotára való tekintettel különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra jogosult. Hogy mely nevelési-oktatási intézmény(ek) a legmegfelelőbb(ek) az SNI-s gyermek számára, azt az országos, ill. területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg. A szülőnek e szakvéleményt figyelembe véve kell óvodát választania. Szükség esetén a területileg illetékes jegyzőnek jogában áll a szülőt a fent említett szakértői vizsgálatra kötelezni, valamint arra, hogy a kijelölt intézménybe írassa be gyermekét. (Fenti esetben a szóban forgó intézmény számít kijelölt óvodának, amely kizárólag helyhiány miatt utasíthatja el a felvételi kérelmet.)
Az óvodai ellátás megszűnhet abban az esetben, ha...
- a szülők az óvodavezető előzetes felszólítása ellenére sem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. (Ebben az esetben az ellátás megszüntetése előtt vizsgálni kell a gyermek szociális helyzetét is)
- a gyermek 10 napnál többet hiányzott igazolatlanul az óvodából. Ebben esetben az ellátás megszüntetését megelőzően, a következményekre való tekintettel kétszer figyelmeztetik a szülőt.
A 7 napos igazolatlan hiányzás elérésekor az óvodavezető értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.
- Mivel az óvodai ellátás a gyermek 5 éves koráig nem kötelező, így az előbb említett életkort megelőzően a szülő írásos formában, bármikor kérheti gyermeke óvodai ellátásának megszüntetését.
- a gyermeket másik intézménybe felvették, átvették.
- az óvoda jogutód nélkül megszűnik. (Ebben az esetben az Önkormányzat kötelessége kijelölni másik intézményt, ahol a szülők kérhetik gyermekük óvodai felvételét. Ezen intézmény csak helyhiány miatt utasíthatja el a fenti jelentkezők kérelmét.)
- a gyermek felvételt nyert az iskolába.
- a gyermek nem nyert felvételt az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, mikor nyolcadik életévét betöltötte.
A gyermek óvodai elhelyezése nem szüntethető meg, ha...
- a gyermek óvodai nevelése kötelező
- a gyermek hátrányos helyzetű
- a gyermeket gyámhatósági intézkedés nyomán vették fel az óvodába.
Az óvoda javaslatára, ill. a szülő kérelme nyomán kérhető, hogy a tanköteles kort elért gyermek továbbra is óvodai nevelésben részesüljön. Ha a gyermek emiatt nem kezdte meg tanulmányait, legkésőbb annak a nevelési évnek az utolsó napján (augusztus 31-ével) szűnik meg óvodai ellátása, amikor 8. életévét betöltötte.
Ha a gyermek felvételt nyer az iskolába, óvodai ellátása a nevelési év végével (augusztus 31-ével) szűnik meg. A gyermek iskolára való alkalmasságát (köznapi nyelven iskolaérettségét) az óvodának kell igazolnia az iskola felé. Amennyiben ezt az alkalmasságot az óvoda nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, akkor javaslatot tehet:

- a gyermek további óvodai nevelésére
- arra, hogy a gyermek szükség esetén szakértői és rehabilitációs vizsgálaton vegyen részt. Itt megállapítják, hogy szükséges-e számára sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvétel, ill. hogy elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet.  
- a Nevelési Tanácsadóban történő szakértői vizsgálatra, ahol megállapítják az iskolaalkalmasság tényét vagy hiányát.
A tankötelezettség megkezdéséről az iskola igazgatója dönt az óvodai vélemény vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján.

Amennyiben sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermek tankötelezettségéről dönt az iskolaigazgató, akkor ennek megállapítása a Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján történik.

Az általános iskolába történő beiratkozás alkalmával a következő okmányok bemutatása szükséges:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonata
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás.
Beíratáskor a szülőnek a körzet szerinti iskolában kell jelentkeznie, ahol a beíratás a gyermek adatainak az iskolai törzslapon való rögzítésével történik. A törzslapon való nyilvántartással a szülő eleget tett a beíratás állampolgári kötelezettségének.
Abban az esetben, ha a szülő nem a körzet szerinti iskolába kívánja járatni gyermekét, akkor is első körben ott kell regisztráltatnia őt, majd ezt követően iratkozhat fel a választott iskola várólistájára. Ha a nem körzetes, választott iskolában a körzetből jelentkezők és a jogszabályban meghatározottak szerint előnyben részesítendő jelentkezők mellett a törvényesen kitölthető létszámkereten belül van még szabad hely, úgy az a további jelentkezőkkel feltölthető. Döntést követően az iskolaköteles gyermekek szüleit az iskoláknak hivatalosan is értesíteniük kell arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az adott intézménybe. Amennyiben a felvételi kérelem elutasításra kerül, úgy a kötelező felvételt biztosító iskolába veszik fel a gyermeket.
Melyik ovit válasszam?
Az óvodaválasztás ajánlott szempontjai

Gyermeke óvodába készül, de még bizonytalan, hogy melyik nevelési intézményt válassza számára? A döntés egyáltalán nem könnyű feladat, számtalan szempontot ajánlatos figyelembe venni ennek mérlegelésekor. Mik ezek? Mi segítünk!

Az óvodákban, 5 éves kortól, a pedagógusok megkezdik az iskolára való játékos felkészítést. Fontos, hogy ezt a feladatot a pedagógusok úgy oldják meg, hogy közben ne tévesszék szem elől a játékosságot és a megvalósítandó cél tekintetében az arany középutat. Egy fővárosi óvodában pl. egy szigorú és ambíciózus pedagógus elérendő célként tűzte ki, hogy minden utolsó éves óvodásnak 100 feladatot (!) meg kell oldania tanév végéig. Ezekben a feladatokban volt kacsacsőr, egyenlőségjel és minden, ami egy első osztályos tananyaga lenne.

iskercsom1

Joggal merül fel e kérdés akár köztéri, akár óvodai vonatkozásban. Vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha a gyermek számára igazán jó lehetőséget keresünk a szabadtéri mozgásra?

PDF Nyomtatás E-mail

Sok-sok szülő kénytelen szembesülni a szorongató problémával, hogy óvodába készülő gyermeke még nem szobatiszta. A dolgot csak nehezíti, ha a gyermek semmiféle érdeklődést nem tanúsít a bilizés iránt. A szülők egyre jobban kétségbe esnek, és türelmüket mind jobban elveszítve küzdenek az eredményért, ami viszont elmarad…

Amikor a szülők gyermekük számára keresnek megfelelő óvodát, számtalan szempontot -szakmait és emberit egyaránt, -figyelembe kell venni. Az óvoda épülete, felszereltsége is fontos lehet, mint ahogy az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, tapasztalata sem mellékes, mégis érdemes néhány szubjektív szempontot is mérlegre tenni.

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást. A változás először azokat a gyerekeket érinti, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket.